@Szabó_Liliána vett fel a
játékba, úgyhogy összekapartam magam, és megcsináltam.
11 dolog rólam
1. Sokféle
vallásba beleszagoltam még a régi szép időkben, de azt hiszem, menthetetlenül
ateista maradok.
2. Úgy
iszom a kávét, mint más a vizet – mennyiségileg, és ízesítés szempontjából is
(tisztán).
3. Virággal,
csokival nem lehet levenni a lábamról, de a rajzeszközöknek, kívánságlistás
könyveknek, valamint a grillcsirkének nem igazán tudok ellenállni.
4. Extrovertált
remete vagyok – szeretem a társaságot, de akár napokra is magamra lehet hagyni,
ha van zene, olvasnivaló, vagy hobbizhatok, észre sem veszem, hogy nincs
körülöttem senki.
5. Asimov
volt az első szerelem olvasás terén. Tőle is az Űrvadász sorozattal találkoztam
először. Ennek tiszteletére neveztem el az első regényhősömet – Nekhti Starr
vezetékneve David Starr miatt az, ami.
6. Az
írási szokásaim viszonylag stabilak. Gondos fejezetvázlat készítés, néhány
hónap ímmel-ámmal szöszölgetés (napi egy-két óra), aztán elkap a gépszíj,
hatalmába kerít a muszáj. Akkor már nekem is tudnom kell a történet végét, így
olyankor a végkifejletig nem létezik számomra más. Az első két regénynél még
tökéletes csendre volt szükségem a billentyűzet püföléséhez, ma már üvölt a
zene a fülembe. Sőt, külön albumokat válogatok össze egy-egy regényhez, és
mindig azt hallgatom, amit az adott történethez választottam – kifejleszt egyfajta
pavlovi reflexet, és akár két év múltán is ráhangolódok azonnal, ha meghallom
valamelyik kapcsolódó számot.
7. Kingnek
igaza van – Azok a csúnya-tündéri Alagsori Fiúk léteznek, néha gyűlölöm, néha
imádom őket, és mindig csodálkozom azon, miket fel nem tudnak építeni „odalent”
töredékekből, benyomásokból. (Nem ártana, ha most kicsit belehúznának a munkába
:P)
8. Szeretek
rajzolni, kikapcsol, és közben sok ötlet születik.
9. Az
olvasást elsősorban szórakozásnak fogom fel, tehát nem olvasok végig egy
könyvet, csak azért, mert elkezdtem. Kap száz-százötven oldal esélyt, ha addig
se ránt be a sztori, nem mazochistáskodom végig.
10. Nem
szeretem a fantasyt. Nagyon távol áll tőlem a műfaj.
11. Szeretnék a GK után belekóstolni a horror
regények világába is.
11 válasz a kérdésekre
1.
Naponta hány órát olvasol, mennyit haladsz ez
idő alatt?
Ez teljesen változó. Van, hogy egyáltalán nem olvasok
akár hetekig is, máskor napi fél/egy könyv iramban heteken át. A sebességem
attól függ, hogyan olvasok, és milyen a könyv. Jó könyv + ágy – közel fénysebesség.
Jó könyv + útközben olvasás, kevés szabadidő – viszonylag hamar. Nem olyan jó
könyv + ágy – elalvás. Nem olyan jó könyv + útközben olvasás – csigatempó.
2.
Mindenhol olvasó vagy, vagy inkább egy
megszokott helyen szeretsz olvasni?
Ágyban szeretek a legjobban. De ha a szükség úgy
hozza, akárhol olvasok.
3.
Ha meg akarnád szerettetni egy tinivel az
olvasást, akkor melyik könyvvel kezdenéd, mit mondanál neki?
Hm… Nem tudom. Velem Asimov szerettette meg az
olvasást, úgyhogy naná, hogy őt ajánlanám.
4.
Melyik műfajt szereted legjobban? Ha több van,
akkor melyik keverékműfajokat?
Sci-fi. Horror. Kultúrtörténet.
5.
Adaptációk. Melyik jobb? Előbb a könyvet olvasni
aztán filmet nézni, vagy előbb a filmet látni, aztán a könyvet olvasni?
Nekem mindegy a sorrend. Általában csalódom a
filmadaptációkban, jobban szokott tetszeni a könyv. Akad néhány kivétel, de
többnyire így járok.
6.
Szerinted miért olvasnak olyan keveset manapság
az emberek? A filmek/kütyük hatása, vagy túl elfoglaltak?
Régen sem olvastak annyira sokan. Ha valaki nem
vizuális típus, vagy nehezebben, lassabban olvas, bizonyára nehezen érti meg,
mit élvez a megszállott olvasó egy-egy regényben. Másrészt a filmek amolyan
instant kajaként készen hozzák a történeteket, sem a képzeletet, sem a szemet
nem kell megerőltetni. Sokan kényelmesek.
7.
Melyik a jobb? Mozi vagy színház?
Mozi.
8.
Mi az álomhelyed? (szabadon értelmezhető kérdés)
A valóságban – a, a word előtt egy frissen gőzölgő
kávéval, úgy egy regény kétszázadik oldala után tartva írás közben
-
b, rajzasztal, üvöltő zene a fülesben, és jöhet a kávé is
Képzeletben: - A fiktív világomban
9.
Aki olvas az jól is tanul? Aki jól tanul szeret
olvasni?
Nem. Az olvasás segíthet a szövegértési, és
helyesírási képességekben, de attól még más tárgyakban maradhat zizi az ember.
És fordítva sem igaz – attól, hogy valakinek jók a képességei, intelligens, még
utálhat olvasni.
10. Melyik
volt az a karakter, akivel legjobban tudtál azonosulni?
Archibald Dumbarton talán.
11. Ha írnál
egy könyvet kinek ajánlanád?
Eddig nem ajánlottam egyik könyvemet sem senkinek. A
hatodikat, amikor megjelenik, anyámnak fogom.
11 kérdés a jelölteknek
1. Egyszerre
egy könyvet olvasol csak, vagy szoktál párhuzamosan is többet?
2.
Mi a fontosabb szerinted egy jó regényben? A
szerethető, azonosulható karakterek vagy a történet újszerűsége?
3.
Bírod a sok, és hosszadalmas leírásokat?
4.
Emlékszel arra a könyvre, amely után megszeretted az
olvasást?
5.
Mennyire ragaszkodsz a kedvenc szerzőidhez,
műfajaidhoz, és mennyire vagy hajlandó kipróbálni új szerzőket, műfajokat?
6.
Csak regények, vagy szakkönyvek is játszanak?
7.
Volt álomszakmád gyerekkorodban? Most visszanézve azt
csinálod/tanulod, vagy teljesen mást?
8.
Zavar, ha egy regény nem happy enddel végződik, vagy
nem pozitív figura a főhős?
9.
Mennyire van hatással rád a borító? Megveszel egy
könyvet, csak azért, mert tetszik a külseje?
10. Elolvasol
valamit csak azért, mert rengetegen olvassák éppen, vagy felkapott, netán ömlik
a reklám az adott regényről?
11. Szerinted
mennyire elterjedt, hogy aki rendszeresen olvas, az előbb-utóbb írni is fog,
vagy eljátszik a gondolatával?
Akiknek – annak reményében,
hogy még nem kapták meg – továbbpasszolom (ha volt már náluk a labda, elnézést,
nem volt időm mostanában követni a blogbejegyzések nagy részét):
1. @Algernon
2. @Chiara
3. @Connie
4. @Tessa
5. @Cotta
6. @lengyeldavid
7. @Timucica
8. @shizoo
@papirzsepi
@Sister
@papirzsepi
@Sister